ezanemmindegy

Ma egész nap azt éreztem, hogy tele van a hócipőm mindennel, hagyjanak engem békén... és különben is bekaphatják. Így négyszemközt nőisesen bevallva, ez a folyamat nem ma kezdődött, már egy ideje gyűlnek bennem ilyen gondolatok. Saccperkábé sejtettem, miféle előjelnek véljem ezt a borongós hangulatot... és igazam is lett, mert egyszercsak betoppant a nagyon-nem-szívesen-látott-vendég, a depresszió.

Még mindig nem az igazi, valahogy rá kéne hangolódni a témára, de ehhez minimum egy-két feles kéne. Amúgy elég nosztalgikus hangulatba kerültem, olvasgatva az egyik egy évvel ezelőtti bejegyzésemet.

Van még egy kiskutyás bejegyzésem, azt is idesuhintom.

Bár azt ígértem, hogy tovább fogok itt pasizni, de még nem vagyok eléggé ihletett hangulatban hozzá, viszont Mó kutyás postjától kedvet kaptam, kicsit megvillantom a sajátomat. :-)

Az előbb ismertetett első randi után természetesen még nem ment el a kedvem a társkeresés eme formájától, de nem ez volt egyetlen "vicces" élményem.

Szóval akkor a netes társkeresésről...

A pasi-vonal részletezésében odáig jutottam, hogy holtpont közeli állapotba kerültünk (főleg én), és másfél hét találka-szünet után tervben volt a helyzet megbeszélése. Csak pénteken az Ember mondta le a találkozást, szombaton pedig az Élet szólt közbe. Innen folytatom.

A nővérek mentségére szolgáljon, hogy a későbbiek folyamán rájöttünk, az ottani betegekkel csak a korábban nehezményezett stílusban lehet eredményesen kommunikálni. Úgyhogy ezer bocsánat a csúnya gondolatokért.

Szóval Uzsoki. Neurológia. Mire odaértem, anyut már vitték CT-re, Zsú elkísérte, én meg elkezdtem berendezkedni a kórteremben. Kipakoltam anyu cuccait, aztán kifelé bámészkodtam az ablakon, próbáltam kizárni a körülöttem zajló dolgokat...

Hát, nem is tudom... Ha valaki esetleg (nagy-nagy szerencséjére) nem tudná, mi is az a sztrók (stroke), és épp nincs kedve és ideje valamelyik keresőn bepötyögni, annak (és az egyszerűség) kedvéért elárulom: veszettül vacak dolog...

Kb. másfél hónapja kezdett el ismét foglalkoztatni a lélekkarbantartásnak ezen módja, kicsit kezdtem besok(k)alni a melótól-tanulástól-magánéletti problémáktól.

Jóestét! :-)